Tatiosztól tanultam

Idézetek, részletek

Mit csinálsz? – kérdezte elhűlve. – Te kincset keresel? Elfeledkeztél arról, miért jöttünk?

Püladész bátran mondhatta ki végül: - Nem kell tovább mennünk, megtaláltam az igazságot

- és megölelte a feleségét

Az igaz ember hű önmagához, hogy az lehessen a többiekhez is. Amikor ezt a szót emlegetik: hűség – legtöbbször állhatatosságra, kitartásra, szavatartásra, megbízhatóságra gondolnak.

Pedig a hűség sokkal több ezeknél: az ember önmagához való hűsége a hűség. Hűség ez úthoz, a feladathoz, a felismeréshez – hűség a hűséghez.

A szeretet Palotájában az emberek belebonyolódnak a hűség magyarázataiba: kényszerré teszik, olykor teljesíthetetlen kötelességgé, holott lényege éppen természetességében rejlik. Sem kényszer, sem jutalom nem teremtheti meg; olyan tudás, amelyről a szép életet élt ember tudhat igazán – a hűség együtt növekszik az emberrel.

Egyszerű a jelentése: légy az, aki vagy – nem több de nem is kevesebb. Égethet, ölhet, szabdalhat bármi – önmagadat akkor se hagyd el! Amikor fájdalom nehezedik a szívedre, annál mélyebbre ültesd a hűségedet. Ez a mélység nagyon magasan van – ami a mélyben fogan erős gyökerekkel, csupán az képes az egekig nőni.

Tedd a hűséget legszentebb javaddá.

Anavatosz főterén, a Szeretet Iskolájában gyűltünk össze tanítványaimmal. Kérték, hallgassam meg őket, hogy magam is megbizonyosodjam tudásuk felől.

Először Florakész kezdett történetébe.

- Egy napon megtudtam, hogy feleségem, ki a Nap fényénél is ragyogóbb, már nem engem szeret. Korábban tértem haza közös hajlékunkba, és asszonyomat, a világszép Szkrímiát a távoli szomszéd, Klimész karjaiban találtam. Megbocsátottam neki, mert szeretem őt.

- Boldog vagy? – kérdeztem tőle.

Nem válaszolt, lehorgasztotta fejét.

- Úgy látom, szomorú vagy, ha tényleg megbocsátottál volna, most boldog lennél. A bánatnak semmi köze sincs a megbocsátáshoz. A feloldozás számodra csupán egy szó volt, amikor kimondtad: megbocsátottam. A szavak kívül vannak, mert a világnak szólnak. De mit érzel belül? Florakész nem válaszolt. …

- Boldog vagy? – Kérdeztem tőle.

- Boldog? – csodálkozott Iliádész – Hát nem te tanítottad, hogy a boldogság belül van? Hogyan lehetnék boldog, amikor nem tudom kitépni szívemből: bíztam valakiben, de az becsapott.

- A túlzott bizalom előítélet, éppúgy, mint a bizalmatlanság। Ha mindent elhiszel, túl jóhiszemű vagy; ha semmit sem hiszel el, túl gyanakvó vagy. Ezek végletek. Egyiknek sincs köze a megfontoltsághoz. Aki gondolkodik, egy kicsit előre lát. A gondolkodás legyen a támaszod ilyen esetekben.

Mindkettőjüknek ugyanaz a baja: mást mutatnak kívül, mint amit belül éreznek

- A megbocsátás éppúgy belül van, mint a szeretet, vagy a boldogság. Szíved legmélyebb üregeiben születik meg.

Akit sérelem és bántódás ért, nagyon sajnálja magát. Arra gondol, mivel épp most csapták be, ez a sajnálat jár neki. Gyermekként tanultad meg a sajnálatot. Amikor fájt a torkod, és lázas voltál, édes gyümölcsöt kaptál, vagy egy apró, színes követ, hogy vele enyhítsék fájdalmadat. Csakhogy akkor mindenki érted bánkódott, ezért nem volt szükséged önsajnálatra. Időközben felnőttél, s most, ha bántalom ér, már nem ajándékoznak meg efféle kedvességgel, ezért te jutalmazod meg magad egy kis önsajnálattal. Vajon másokat is tudsz ilyen mélyen sajnálni?

- Mégis nekem kell a legtöbbet tanulnom tőled, Tatiosz. Belőlem több hiányzik mindabból, ami a szép élethez kell: türelemből, a nyugalomból, a megértésből, az együttérzésből, a belátásból és az elfogadásból. Önbecsülésemmel együtt bizalmam is elszállt.

- Mindhármótoknak egyet kell megtanulni: a felelősséget. Minden ember felelős saját sorsáért: azért, amit tesz, amit mond, amit gondol, és azért, ami történik vele। A felelősség tőletek indul, és visszaszáll rátok: ha megcsalnak, ha meglopnak, ha megaláznak titeket, az okot belül keressétek।

A tükör tanítása

A szeretet nem látható, nem érinthető, nem hallható, nem szagolható, csupán érezhető, mert belül van. Mivel te érzed, számodra jelen van, ez a tömérdek szépség mind a tiéd, mert benned él.

- Ezek szerint a szeretet csupán egy vélemény? – kérdezte Iliádész.

- Úgy is mondhatjuk. Nevezd inkább nézőpontnak, világlátásnak. Egy a lényege: belső szemed választ: mi az, amit közel engedsz magadhoz, mi az, amitől hátra lépsz, ha közelít feléd.

Képzeld el, mi lenne a világgal, ha mindenkihez egyformán viszonyulnánk, ha ugyanúgy éreznénk, s ugyanazt látnánk meg mindenben? Míg a világ dolgai ugyanazok, mi mégis mást látunk bennük.

Mindennek van tükörképe, semmi sem áll magában.

- Világ is, alvilág is létezik, csak másképpen, mint a mesékben. Az alvilág, amit az emberek hallomásból ismernek, és félve emlegetnek, itt van a földön. A világ és az alvilág egy. A kettő mindig ugyanannak az Egynek a része. Ez alól a világ és az alvilág sem kivétel. Ez a Tükör Tanítása.

- Ha megérted, hogy a kettő mindig egy, nem lesz nehéz belátnod, hogy nincs két világ. Mindkettő ugyanannak s világnak a megnyilvánulása, csak az egyik fent van, a másik pedig lent. Nincs se jó, se rossz, két véleményt alkottál arról, ami a valóságban egy.

Minden a te választásodon múlik: te döntesz afelől, hogy a világnak melyik részén akarsz élni.

Amint belépsz a Szeretet Palotájába, annak törvényei szerint kell élned। Kívülről fényes és ragyogó. Vajon belül mit találsz? Kivel találkozol, és mi fogad téged, a kíváncsi érkezőt a Szeretet Palotájában? Ezt mind neked kell megtapasztalnod.

A szeretet Palotája

Mielőtt megtenném, gondolkodom!

A szeretetet pénzzel megvásárolni nem lehet, ahogy akarattal sem tudod megszerezni mások szeretetét.

- Miért akarod erőszakkal magadnál tartani? – kérdezte tőle Gügéssz - hiszen ő ezt nem akarja.

– Dehogynem! – vágta rá az asszony kegyetlen keménységgel. – Tudom, hogy akarja, csak még nem tud róla.

- A lélek szabad – mondta a bölcs Gügész – engedd útjára। Ha valóban hozzád tartozik, vissza fog térni; ha pedig nem, megbizonyosodhatsz arról, hogy tévedtél.

- Szereted? Ha tényleg szeretnéd, elengednéd।

Ha két szívet nem köti össze a fénylő ezüstszál, a két lélek továbbra is kettő marad. A te szereteted inkább gyűlölet.

Amit adni tudsz, azt add jósszívvel; amit adnak, fogadd megértő kedvességgel; ne kérj, és ne követelj többet. Ha adsz, ne várj hálát érte.

Nagy titokba avatlak be: csak azt add másnak, aminek te is örülnél, ha kapnád. Ugye nem akarsz ártani magadnak? Vagy még nem gondolkodtál el ezen? Amit mással teszel, valójában önmagaddal teszed – egy napon veled is meg fog történni

A választás Tanítása

- Az igazi szeretet nem azonos az akarattal. Aki elvárja mások szeretetét, csupán engedelmességet követel. Az igazi szeretet ajándék: nem kérheted, és nem is követelheted, ahogyan ő sem kér, és nem követel semmit. Ha túl sok szeretet zúdul belőled, már tudod, mit jelent szeretni, mégsem jól szeretsz. Amit adsz, szétfolyik a világban. Amikor pedig épphogy szeretsz, még nem jól szeretsz.

- Szerinted mit gondolnak az emberek a szeretetről? – kérdeztem.

- Legszebb, leghősiesebb érzelemnek tartják, amelyik a világot mozgatja.

- Számodra mit jelent?

- Áldozatvállalást, lelkesedést, feloldást és feloldódást, teljes odaadást…

- És még mit jelent?

- Hűséget, bizalmat, elfogadást, folytonosságot, sok mindent, amit egyetlen szóval nem tudok kifejezni.

- Tatiosz, éppen te mondtad egyszer: „a szeretet egy másik világból érkezik a földre, mi hozzuk magunkkal születésünkkor.” Úgy gondolom, a legfontosabb az együttérzés és az ítéletnélküliség a szeretetben, amikor a másikat olyannak fogadjuk el, amilyen, és nem akarjuk megváltoztatni, a magunk képére formálni. A legszebb szeretet elvárások, ítéletek, feltételek nélkül, kölcsönös szeretet. Talán ez utóbbi a legnehezebb…

A szeretet nem kőszobor, amit kiállítanak a tér közepére. Tekintsd inkább feladatodnak: tegnapi, mai és holnapi feladatnak, örökös feladatnak.

- Azt hiszem, most értettem meg a szeretet lényegét. Ma jó kedvem van, szeretettel fordulok a világ felé, s ekképpen látom az embereket is. Sok kedvesség árad felém, ezért mosolyogni tudok. Tegnap tömérdek bosszúság ért, ráadásul a fejem is megfájdult.

- Tudtál mosolyogni? – kérdeztem tőle.

- Eszembe sem jutott. Még azokat is megbántottam, akiket tényleg szeretek.

Milyen közel állnak egymáshoz: adni-kapni, tisztelni-megalázni, odafigyelni-elvárni, elengedni-kényszeríteni, megbocsátani-haragudni, megbízni-gyanakodni, hinni-kételkedni…

Csakhogy mindkettő a túlparton van. A szeretet minden egynek lát.

Nagy dolog azonosnak lenni önmagaddal, és még nagyobb egynek lenni a többiekkel. Ha ezt megértetted, és alkalmazni is tudod: egyet gondolni, ugyanazt érezni, azonképpen cselekedni, akkor élsz a Választás Tanítása szerint, mert az vagy, aminek látszol.

„Ha gyötörsz valakit, magad is kínlódni fogsz; ha megsértesz valakit, téged is bántalom fog érni”

Az idő Tanítása

Az élőlények és az emberi kapcsolatok is mind átélik a változásokat. A fák újraébrednek, és megint elhervadnak.

- És akik soha nem tudják meg, mit jelent embernek lenni, azokkal mi történik?

- Azok ismételnek

Légy egy kicsit bírája saját életednek. Nézd kívülről. Mit tettél, ha tanulni akarsz belőle.

A boldogság megszerezhető, és el is veszíthető. A boldogság lehetőségét mindig a kezedben tartod.