szerda, december 26, 2007

Baranyi Ferenc: Miattatok


Maradt még bennem valami,
ami szerethető?
Vagy lelkemnek jobbik felét
megette az idő,
és mára már csak az maradt,
mi kőkemény, rideg,
amit az idő sem bolond
rágatlan enni meg?

Ha így van, nem büntethetem
magammal azt, aki
tűrhetőbb változatomat
sem könnyen bírta ki,
egén felhő miért legyen,
ki nap-féléje volt?
Tűzben a gyémánt szén leszen,
akármilyen csiszolt.

S versekkel tudhatok-e így
táplálni másokat?
Kipergett zsákomból - amit
adnék - a búzamag.
De esküszöm: miattatok
megkeresem, ha van
lelkemnek olyan szeglete,
mely még árnyéktalan.

kedd, december 25, 2007

kill me!!


...I want to kill myself...

péntek, december 21, 2007

Josh feat. Jutta : Bábu vagy

Testedben körbejár egy szó
Haragszol, érzem távolról
Úgy remeg a gyomrom, mégis bánt
Az időt visszaforgatnám

Nekem nem kellesz már, időd rég lejárt
Hazug szavad nem érint már
Csak egy emlék vagy már, régi, ócska tárgy,
Akit a por ellep talán

Ahogy akarom, örvényt szítok neked!
Ha úgy akarom, nem leszek a tied!
Ahogy akarom, a kínom őrjít meg!
Bábu vagy, úgy játszom veled!

Minden kezdetben ott rejlik a vég
Hibákat nem védhetsz, ne félj!
Ha mégis megtörténne tán,
Megbocsátást hiába vársz!

Nekem nem kellesz már, időd rég lejárt

Hazug szavad nem érint már
Csak egy emlék vagy már, régi, ócska tárgy,
Akit a por ellep talán

Ahogy akarom, örvényt szítok neked!
Ha úgy akarom, nem leszek a tied!
Ahogy akarom, a kínom őrjít meg!
Bábu vagy, úgy játszom veled!

szombat, december 15, 2007

Maradj így kérlek!

Átölelsz, szorosan, simogatva
Csókod követelőzve utat keres testemen,
kezed kezemben, szívem tenyeredben.
Simogatsz, hagyod, hogy lassan égjek
nem sietetsz semmit
Maradj így kérlek!
Csókolsz, nyakamon érzem ajkad.
Leheleted egyre csak izgat,
s míg a vágy meg nem öl lassan
ölelsz át fönt a magasban
Maradj így kérlek!
Szólsz, halkan suttogsz fülembe,
vágyaid súgod, s én feleletre,
ölellek még szorosabban
El ne engedj Drága!
Szeress engem úgy ma,
mint még senki soha!
Maradj így kérlek! Ringunk,
Amint a vágyunk az égig hág,
lassan hullnak le a ruhák rólunk,
mint tavaszi szirmok a napsütésben.
Öleljük egymást a végtelenben,
s ringunk finoman, míg a csoda
el nem borít újra, s újra
Maradj így kérlek!
Fekszünk. Csendben, boldogan.
Kezed karomon, lábad lábamon
Csókodtól elhamvadva pihegek,
Már alig élek mégis több bennem az élet,
mert veled vagyok
Maradj így kérlek!

péntek, december 14, 2007

Kézen fogva veled


Létezésedről
mit sem tudtam régen
hajótöröttként éltem
háborgó tengeren
sodródtam az árral
hatalmas hullámokon
és arra mentem folyton
amerre fújt a szél…


Mígnem megmártóztam
misztikus mosolyodban
partot érve tudtam
nekem szánt a sors,
vad száguldásom
hirtelen abbamaradt
az égbe szökő hullám
elveszett valahol…


Maradt a csendes közeg
a ringatózó víz,
mint varázslatos szírén
dúdolom vágyaim
kézen fogva Veled
élem napjaim
életerőt adnak
tünékeny álmaink.


A dermesztő, holdvilágos este

beoson meleg szobámba

lehűt mindent, szívet, testet, lelket

mielőtt fáradtan térnék nyugovóra

csak azért, hogy vacogjak és szüntelenül fázzak

hogy vágyjak tested izzó melegére

hogy simuljak oda lelked falához

hogy élni sem tudjak többé Nélküled.


Továbbélni..

Tudod, arra gondoltam,

mikor két ember megszereti egymást,

akkor úgy hiszi, hogy ismeri is egymást,

hogy nincs már más feladat, elég szeretetben,

békességben leélni együtt az életet,

azt gondolják,

hogy így mindent megtesznek, mit a másikért tehetnek,

de valahogy mégis csak olyanok lesznek,

mint a robotok,

olyan robotok, akikbe a szeretet van beprogramozva,

csak addig jutnak el, amennyit a program megenged,

csak annyira ismerik meg egymást, amennyit az anyag,

a zárt határ megenged, a többi örökre ismeretlen marad,

pedig talán ott a legszebb a táj, ott a legédesebb a méz,

ott dalol legszebben a pacsirta,

ami ott van, az talán maga a mennyország,

két embernek, akik szeretik egymást,

egymásnak nem csak férfinek, és nőnek,

nem csak társnak, és védelmezőnek,

hanem egymás tanítványának

és egymás mesterének kell lenniük,

olyat kell tanítaniuk,

amit csak az taníthat, aki szeret, aki nagyon szeret,

mert csak az láthatja meg, akinek nem elég a felszín,

aki telhetetlen,

aki mindent meg akar ismerni,

ők átszakítják az ember alkotta gátat,

nekik kevés a testre vetkőzni,

a vetkőztetést a lélekig folytatják,

az élet iskola, a leggyönyörűségesebb,

és egyben a legnehezebb iskola,

de ha jó a tanár, a tanítvány csodákra képes,

csak megállni nem szabad, mindig tovább kell lépni,

csak úgy lehet fejlődni, megreked, aki nem azt teszi,

mint egy elakadt lemez, egyhelyben forog csak tovább,

úgy élni sincs értelme, az már csak vegetálás,

az ér csak el mindent, akinek elég a könnyen elérhető,

a tanát az iskolában a csöppnyi gyermek értelmét bontja ki,

az igaz szeretők egymás lelkét igyekszenek kibontani,

hogy tudjanak együtt továbblépni,

a határtalan végtelenben tovább élni.

Kiss Tamás: Aki voltam



Tudom, az is elsápad egyszer,
ami ragyog; habár
tisztítsa tűz, sikálja vegyszer...
Aki voltam, ma már
bizony, nem az vagyok.
De várj... - az is vagyok.

szerda, december 12, 2007

Érzem...














Tudom! Szívem a szívedé,

Lelkem örökre lelkedé!

Tied vagyok, rendelkezz velem,

Tied már örökké gyarló életem!


Mindig itt vagy velem, pedig

Most távol és mégis közel!

Örökre tied vagyok,
S örökké neked maradok!

Érzem! Szerelmes lelkedet,

Maradok örökké veled!

Megtanultam milyen az, ha egy szív szeret

Ezért boldogabb már, soha nem leszek!

Érzem! Boldog vagy velem!

Szerelmed itt van velem!

Tudom már mily jó, hogy szeretsz,

Ezért lehetek boldog veled!

Fogom a kezed!!


Tudod mikor a távolból szólok hozzád.
Az annyit jelent, mintha a közeledben
megfognám a kezed.
Mikor pedig hallgatok
az azt jelenti,
valamiért nem tudok szólni.
Nem azt, hogy elengedtem a kezed.

kedd, december 11, 2007

Angyalka

Tudod arra gondoltam,
mikor eltűnik
az angyal az emberből,
akkor megjelenik benne minden,
ami rossz a világban,
néha csak egy gondolat erejéig,
de az ember,
aki oly könnyen ítélkezik,
szembesül azzal,
hogy bizony benne is ott van
az irigység,
a rosszindulat, a káröröm,
nem tudatosan, nem akarattal,
talán csak mert gyenge,
a hirtelen felébredt érzésekkel,
nem tud mit kezdeni,
szégyellni való titka lesz,
amit el kell rejteni
el kell rejteni,
a szekrény alá kell söpörni
pedig talán nincs is jelentősége,
nem lesz tőlük rossz az ember
csak átsuhan,
tanyát nem ver a gonosz,
mint egy gyors röptű madár,
az ember nem ismeri magát,
de azt hiszi,
jól látja, rossz nagyon,
a többiek oly szép arcot mutatnak,
bennük mindez nem lehet meg,
és ő is beáll a sorba,
a többieket ámítók sorába,
szeretni nem tudja önmagát,
magát nem tudja becsapni,
hogy más ne lássa,
elkezd játszani,
szeretné önmagát elveszíteni,
de talán,
ha egyszer képes lesz szeretni,
akkor messze tűnik a haragnak,
a rosszindulatnak a felhője is,
mert semmi nem lesz igazán fontos,
semmi, csak a szeretet,
kezdi magát szépnek látni
belülről szépnek látni,
talán, mert
a szeretet ereje mindent bevilágít.

szombat, december 08, 2007

ölelj meg!!!



Ölelj meg, nem kell most a szó,
Jó ez a csend, olyan megnyugtató.
Hunyd le szemed, csitt, ne beszélj,
Ne szavakkal, a testeddel mesélj.

Hallgasd, ahogy ver a szívem,
Ereimben mint fut a vér,
Érezd bőröm rebbenését,
Mikor vállad az enyémhez ér.


Ölelj át, oly szép az este,
A Hold az eget birtokba vette.
A csend hangja lágyan dalol,
S lelked lelkemmel összehajol.





Bújj hozzám :-))

Gyere, bújj hozzám, ha fúj a szél,
Bújj hozzám én, védelek, az élet viharos tengerén.
Vad tombolásban, hogyha fáradsz, két karom vár rád,
Két karomban nyugalom szeretet a mennyország.
S ha elfáradnál, gyere pihenj, én itt vagyok mindig neked,
Minden éjjel suttogom szerelmesen neved

Csillag vagy...

Csillag vagy te Drága,
fényesen ragyogó, utat mutató.
Szemeid csillagok,
gyémántszínű csepp-ékkövek,
melyektől a szív felhevül,
megfeszül és megkergül.
Csillag a te szíved, drágább mindennél,
hatalmas, fénylő, ölelő égitest,
amiért fáj a szív és a test.
Az én csillagom vagy
az én utamat figyeled,
az én szívemet szereted.
Az én csillagom vagy,
a legszebb és legnagyobb
és ezért vagyok én az Angyalod.
Mert minden csillagot egy angyal kísér,
örökkön-örökké, míg a csillag élete véget nem ér!!!!!!
Aztán az angyal is szépen harmattá válik egy rózsa pelyhes szírmain...
és tükrében visszatükrözi a csillag színeit...
Egybeolvad örökre színük, illatuk és fényük,
szerelmük és vérük!

péntek, december 07, 2007

Tarja Turunen-Boy And The Ghost


The streets are empty.
Inside it's warm.
His hands are shaking.
They locked the door.
A voice is calling asking to get in.

All he wanted was a toy
All he needed was a gentle heart
To lead him through the dark
When his dreams are running wild
Boy and the ghost
Fire's not burning
The lights went out
The lights went out

Big family dinner
The untold tale
Their eyes are sparkling on his frozen face.
Angel's calling asking to get in

All he wanted was a toy
All he needed was a gentle heart
To lead him through the dark
When there's nowhere left to fall.
Boy and the ghost
His eyes are burning
The lights went out
The dream is on.

Wake up, wake up:
There's an Angel in the snow.
Look up, look up:
It's a frightened dead boy
With so much hate, such bad dreams.
He could have seen
The toy's the key, but no one saw, no one saw

All he wanted was a toy
All he needed was a bleeding heart
To lead him through the dark
Boy and the ghost

When there's nowhere left to fall.
Nowhere to hide
The silence is hurting
Inside it's cold. Sleep or die.
Nowhere to go,
Nowhere to hide.
His light went out.

kedd, december 04, 2007

Takács Péter



„Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni, s szeretnék veled egy ágyban álmodni. Szeretném megmutatni mit ér egy könnycsepp, mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat.
Szeretném ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat.
Szeretném ha tudnád hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ.
Szeretném ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem szavad, mert így nincs az a szív mely megszakad.
Szeretném ha látnád hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat.
Szeretném ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat.
És végül Szeretném, ha már ráncok borítják az arcunkat, azt lássam hogy életünk nem is lehetett volna ennél BOLDOGABB...”


=(

Túl sokszor ragaszkodunk ahhoz,

hogy úgy szeressük az embereket,

ahogy mi akarunk szeretni, ahelyett,

hogy úgy szeretnénk őket, ahogy szükségük lenne rá

Vavyan Fable

"Késve tudom, de száz életre megjegyzem: szeretni csak a szerelem minden fájdalmával együtt érdemes, vagy sehogy. Amikor visszaszületek, nem leszek abban a helyzetben, hogy keresselek, mert nem fogok emlékezni rád. De megismerlek majd. És ha tudván tudom is, hogy én fogyok el hamarabb, akkor sem ugrom el többé a szerelem elől. Halálugrottam, és lezuhantam. Nem tudok megbocsátani magamnak: te bocsáss meg nekem. Szeretlek."


hétfő, december 03, 2007

<3 <3

Az élet kanyargós útvesztőin a szülői kéz vezetett. S mikor én ezt elengedtem Megfogtam a tiedet. Mert úgy az élet mindig szomorú és hideg, Ha örömödet, bánatodat elmondani nincs kinek. Ezért soha ne hagyj el, Mindig a szíveddel vezess. És ehhez a legfontosabb, Hogy mindig nagyon szeress.

"A szeretetért küzdeni kell, mert minden olyan mulandó, mint a fű. Az ember is. Sorsa, mint a virágé. A pusztaságban egy forró fuvallat és már tova is tűnt. És ahol állt, nem marad utána semmi. Csak az hallhatatlan aki szeret."

„Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.”

„A férfiak nagyon furcsák (...) Megüthetnének, ordítozhatnának, megfenyegethetnének, de ők rettenetesen félnek. Félnek egy nőtől. Nem feltétlenül attól, akit elvettek feleségül, de mindig akad egy, akitől rettegnek, és aki aláveti őket minden szenvedélyének. Ha más nem, akkor a saját anyjuk.”

Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek, És éreztem: szívembe visszatér, És zuhogó, mély zenével ered meg, Mint zsibbadt erek útjain a vér, A földi érzés: mennyire szeretlek!


péntek, november 30, 2007

Kerozin-Bonnie & Clyde


Álmaimban láttalak és már régen vártam rád
Újra itt a hős meg a hősnő, akikkel szemben áll a világ
Nem kell hogy félj, majdnem tele a tár
Előttünk van még pár határ

Lesz egy kis tűz, meg egy kis zaj
De vigyázok rád, nem érhet baj.


Hát nevess rám, ölelj át
És most játszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde
Gyere és bújj hozzám, szoríts jól
És most érezd, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde.


Egy-két lövés, hidd el és máris a címlapokon leszünk

Meg lesz végre mindenünk, ami kell, mindent elveszünk

Mert ők a gyengék, mi meg az erősek

Nekünk igazunk van ők tévednek

Mindent szabad, csak fogd a kezem

Küzdd át magad, velem az életen.


Hát nevess rám, ölelj át

És most játszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde
Gyere és bújj hozzám, amíg lehet
És érezd, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde.

Egy nap talán elkapnak és a játék véget ér
De még a csapdába csalt patkány is harcol a szabadságáért
Tudod, valaki némán ül, valaki megőrül

Valaki tűri, s valaki elmenekül

De néha van aki küzd és néha van aki nyer

Ha kell belehalok, de nem hagylak el.


Hát nevess rám, ölelj át

És most játszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde

Gyere és bújj hozzám,
együtt leszünk
a síron túl is, mint Bonnie és Clyde.

szerda, november 28, 2007

Bocsáss meg


bocsáss meg a haragomért, a dühömért, az akaratomért, az önzőségért, hogy hagytam eluralkodni magamon a félelmeimet, hogy nem figyeltem oda rád, hogy nem érdekelt mit akarsz te csak az, hogy mit akarok én...bocsáss meg mindenért, hogy erőszakosan próbáltam kiprovokálni mindent....

bocsáss meg ezekér
bocsásd meg, hogy nem leszek mindig türelmes, hogy néha elbizonytalanodom, hogy úrrá lesz rajtam a kétely..

bocsásd meg a gyengeségem, még mindig szeretlek...

szombat, november 24, 2007

Hey Boys!!


Fiúúk! Mikor beleszerettek egy lányba ...
Mondd el neki hogy mennyire imádod Őt.
Ha szomorú, öleld át szorosan.
Legyen Ő az első a többi lánnyal szemben, akikkel együtt lógsz.
Játssz a hajával. =)
Adj neki virágot - ok nélkül.
Hagyd hogy a karjaidban aludjon el.
Énekelj neki - nem számít hogy mennyire rossz a hangod. :D
Táncolj vele - még akkor is ha nem szól a zene.
Puszild meg a homlokát :)
Nézz a szemébe & mosolyogj. :)
Mondd el neki hogy mennyire gyönyörű.

Márai Sándor



Megtudtam, hogy ami egy emberből látszik, szavai, véleményei, cselekedetei, rokonszenvei és gyűlöletei, az még egyáltalán nem ő – legtöbbször csak visszfénye valaminek vagy valakinek, aki megmásíthatatlan; hét fátyol rejti a világ elől, s ott él minden emberben, mélyen a kitapintható felületek mögött.

Kolozsvári Grandpierre Emil

A nő a gyötrelem és a szenvedés forrása, ugyanakkor az örömé és a szépségé is.
Ebből következik, hogy aki megtalálja hozzá a kulcsot, sohasem tudja, mit nyit ki, a pokol vagy a mennyorság kapuját.

csütörtök, november 22, 2007

Tomitól :)

"Melletted tudom már, érzem hogy rám talált,ez igaz szerelem bennem,TE vagy akit kerestem, SZERESS csak ennyit kérek én, az életem CSAK miattad szép!!!"SZERETLEK

vasárnap, november 18, 2007

Németh Tibor: Hiányzó bilincsek













Szorítson kezem bilincse,
míg nem remeg, s vér árad,
átbizsereg bőrödön
izgalmamból apró gyöngy,
míg hűsítőn megkeres,
vagy a sivatagi hó
felhevíti a kezed.

Szorítson kezed bilincse,
éreznem kell lelkedet,
míg fehérlő ujj hegyén
az életem megreked.
Egymásból nőtt tenyerünk
sorsvonalán én legyek,
akkor is, ha másért nyúl,
maradhassak még veled.

Szorítsa kezünk bilincse,
a ránk szabott éveket,
mert régi kóborlásunk,
egy csillaghoz vezetett.
Fordítsd napnak arcomat,
csak te tudod, hogy lehet.
Ne veszíts el, ölelj át,
ha bilincsünk engedett.


Csalódás

„Az az éjszaka engem is annyira meglepett mint téged, de veled egy olyan helyre jutottam el, ahol még sosem jártam, miután elaludtál, én csak bámultam azokat az olcsó fénylő csillagokat a plafonon és egy idő után elkezdtek összeállni jellé, és ezek a fura fények kirajzolták az egész kapcsolatunkat, és akkor először minden világosnak tünt, logikus folyamatnak, Te és én voltunk a legjobb terv a világon, és nem én találtam ki, veled úgy éreztem, hogy talán nem kell többet terveznem, mert olyan volt mintha végre élnék, egyszer az életben végre nem kellett megküzdenem a boldogságért, csak úgy megtörtént!
Soha semmi nem fog úgy fájni, mint a Te reakciód ugyanerre”

péntek, november 16, 2007

Szerelem







„A SZERELEM …

…Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem a pénz, sem a hatalom, sem az előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán …


… Megtanítottál szeretni, megtanítottál, hogy merjek bolondnak lenni – megtanítottál adni, és elfogadni, megtanítottál szenvedni és boldognak lenni. Bennem élsz és benned élek… Ami egymás nélkül marad belőlünk, az már csak az enyészeté… SZERETLEK!!!


… Te vagy a reggel, az ébredés perce Te vagy az este, a nyugalom csendje Te vagy az éj, a szerelem teste Te légy mindig az életem szerelme!


... Szerelem az, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, és a szíved a torkodba ugrik, mikor hozzád ér. Amikor hirtelen mozdulatokkal magadhoz rántod, hogy érezd, fald, magadhoz láncold. Nem tudsz betelni vele. Minden percben csak őt kívánod …


... Szerelem az, amikor csendes nyugalommal csak átöleled, és tudod, hogy rábíznád az életed. Mikor biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak szorítja a kezed…Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még te sem tudtál azelőtt magadról. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, gyűrötten, kócosan, - mégis boldog vagy!...


... És a szerelem, ahogy tanít idő, s tapasztalat, egyre szebb lesz és titokzatosabb …”

Paul Gerardy

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket s annyira gyönge, hogy éppoly szüksége van ránk, mint nekünk őreá."

Sanghaj Baby

Álmom véget ér, felébredek, és sehol nem találom a szerelmemet. Csak a gyengédség marad meg szívemben, és szemem sarkában könnyek.

Angyali üzenet

Egy téli éjszakán egy angyal jött hozzám,
míg beszélt: kezeimet fogta, arcomat tekintette
simogatta, lelkemet lelkével bátorította.
Mondataiból egy bűvös szó csengett,
s arra intett: ezt el ne felejtsem,
életemben ez vezéreljen, utamon végigkísérjen.
Szeress, ha kínzó fájdalom gyötör,
mert a remény hajnalán,az ébredező napsugár
átvarázsolja azt mosollyá.
Szeress akkor is, ha becsapják lelkedet,
mert annak sóhaját az éteren,egy másik, rád váró lélek hallja meg.
Szeress, ha könnyed folyik arcodon, mert a szél azt elfújja,
s esőként a földi életet azzal táplálja.
És szeress akkor is, ha az élet súlyától térdre hullasz,
mert jön egy segítő kéz, mely felsegít, amelyre nem számítasz.
Szeress, ha embernek sem néznek, hisz a levegő éltetőelem ebben a létben,
s ott van létezésed minden másodpercben.
Szeress...hallod hangomat?...az állandósulás üzenetével vigasztallak:
ott vagy Te mindenhol, bízz önmagadban, itt leszek veled, s újra vigasztallak.
Sóhajod repül a szellők szárnyán, hangot adva a Földnek és az Égnek,
nélküled csendes volna a minden, halott zenéje lenne a Mindenségnek.
Süket füleknek hitt szívekben is ott vagy, nem kell szólnod,
mert értik hangodat,a lelkek beszédéhez nem kell a szó,
elég egy tekintet, mely sokszor simogató.
Karácsony ünnepén a Te illatod árad, a Szent estén körbeállják,
könnyeddel öntözte fádat, ha szeretik-e fát, talán nem téged szeretnek ?
Nem válogat a szél, ha elfújja könnyed, nem válogat az éter,
ha viszi üzeneted, a szeretetet, ha adják Te se utasítsd el !
Mindenkiben ott van a szép és a jó, az igaz szemnek mindez látható,
bízik benned a szél is: esőként éltető leszel, Te is adj esélyt a másik embernek.
Az ébredező napsugár tudja: reményteli mosolyod mennyit ér,

Te is halld és tanuld az angyal üzenetét.


Geszti Péter: Akarsz-e?

Akarsz-e futni, arany éjszakában futni velem,

a földre bukni, és az égre nézni fel?

Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket,

s nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd,

és arra nem gondolni, hogy meddig is tart?

Akarsz-e rámtalálni őszbe rohanó üres vonaton?

Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken,

és lángra gyúlni fázós fehér reggelben?

A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,

hogy szóra bírni más ne tudja, senki sem?


Van az úgy, hogy semmi sem jó

És van az úgy, hogy lenni sem jó

Hát gyere mondd, hogy akarod még

És ezer év sem téphet szét

Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneimet,

akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?

Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet?

Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?




péntek, november 02, 2007

Tudsz-e sírni?



Tudsz-e sírni fájó könnyeket,
Ólomsúlyú éber éjszakán,
mikor a gondok meggyötörnek,
elfog a félelem, rád tör a magány.
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Tudsz-e sírni, mint a kisgyermek,
ha becsapták, vagy megverték talán,
mert jót akart, mégis rosszat tett,
s könnyeivel ott áll most árván?
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Tudsz-e sírni, a boldogságtól,
örömkönnyzáport hullatván?
Tudsz-e sírva nevetni, úgy derülni,
kacagva, akár egy jó tréfán?
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

szerda, október 31, 2007

Mai napom....


Reggel Tomival találkoztunk a Nyugatiban :) A szokásos álmos fejjel...
Westend, Meki aztán elkísért Margit szigetre, edzésre. Volt még vagy 3/4 óránk. Addig persze jól "elvoltunk" :D Na semmi rosszalkodás... 2 fele jöttek már a többiek is, persze mindenki mosolygott:D Edzés végén Luca mondta hogy csak a mosolygásomból ismert fel :D aranyosak:)
Olga néni meg mondta hogy helyesek vagyunk :)
2kor a szokásos módon elkezdtük az edzést. Jól ment úgy 3/4 3ig, utánna 6x50m gyorson már feladtam magam... 35 az nem idő.... bla bla bla NEM BÍRTAM jobbat! már sírtam. :S Edina átküldött egy másik pályára h ne erőltessük, a hétvégén majd kipihenem magam. Hát remélem így lesz.
Levagyok égve, nem mennek úgy az edzések mint régen, Vácon...
Hogy mi lesz majd November 10.én Grazban?! Nagy égés hogy ha így fogok úszni mint ma.
De azért se adom fel, és megpróbálok addig felkészülni :)
Öltözőben a csajok mint mindig mostis felvidítottak :) ( mi lenne velem nélkülük:P )
Aztán irány Keriékhez ...
nagyon aranyos volt Kerianyu :D
Kifaggatott Tomiról, meg kikunyizta hogy mutassak róla képet :) aztán mondta h nagyon helyes, és hozzám csak ilyen pasi illik :D
Kaptam tőle isteni finom illatú tusfürdőt és dezodort :D (Yves Rocher, ahogy az szokott lenni)
Ma itt alszom aztán holnap megyek velük haza.
Holnap sajna nemtok talizni Tomival, de amennyit együtt voltunk mostanában szerintem túl éjük :D Majd Remyvel játszok :)
Holnap írok :P
Pás!

Happy Halloween!!

vasárnap, október 28, 2007

Hajós Alfréd



Hajós Alfréd 18 évesen lett a világtörténelem első Olimpiai Bajnok úszója és Magyarország első aranyérmes Olimpikonja, amikor az 1896 április 11-én, Athénban rendezett első újkori Olimpiai Játékok úszóversenyein győztesként ért célba a 100 méteres és az 1200 méteres távon.

Párizsban, 1924 júliusában, Hajós Alfréd megnyerte a 8. Olimpiai Játékok művészeti versenyét, építészet kategóriában. Így az újkori olimpiák több mint százéves történetében, a mai napig Hajós Alfréd az egyetlen személy aki mind sport mind művészeti olimpiai versenyen győzni tudott

Alfréd 13 éves korában kezdett komolyan úszni miután édesapja a Dunába fulladt. Az olimpiát megelőzően gimnazistaként, Hajós Alfréd néven "titokban" magyar-, és Európa bajnoki címeket szerzett. Az Olimpia idején Guttmann Arnold, azaz Hajós Alfréd, a Budapesti Műegyetem építészkarának első éves hallgatója volt. Felkészülő edzéseit a hajnali órákban, nyitás előtt, a Rudas fürdő kis medencéjének melegvizében tartotta, majd reggel 8-ra visszasétált az egyetemi előadásokra.

Az 1986-os Olimpia úszóversenyeit a Mediterrán tenger 11 fokos, hullámzó vizében tartották, az Athén melletti Pireusz kikötő Zea öblében. A versenyszámokat egymás után indították, ezért az 500 méteres rajthoz Alfréd nem ért oda. A 100 méteres majd az 1200 méteres verseny megnyerése után a győztes ifjú átfagyott testét görög matrózok emelték ki a vízből. A sokezres szurkolótábor élén álló görög trónörökös így reagált Alfréd teljesítményére: "Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!" Az Akropolisz újság másnap reggeli számában Hajós Alfréd Olimpiai Bajnok képe alatt ez állt: "Magyar Delfin".

Hazatérése után Alfréd sikerrel folytatta egyetemi tanulmányait. Közben bajnoki érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban, diszkoszvetésben, és a BTC játékosaként tagja lett az első magyar futballválogatottnak is, amelyben 1901, 1902 és 1903 során mint csatár játszott.

Tanulmányai végeztével, Hajós Alfréd a neves építész, Alpár Ignác és Lechner Ödön irodájában tanonckodott, majd később saját irodát nyitott Villányi János építésszel társulva. Egy ideig sportcikkeket is írt és vállalta a Sport-Világ főszerkesztői munkáit, valamint a Magyar Futball Szövetség kapitányi feladatait is ellátta.

Építészként, Hajós Alfréd számos épület és sportpálya tervezésén, kivitelezésén és felújításán dolgozott. Lauber Dezső építész és szintén sokoldalú sportember kollégájával közösen készített sport-komplexum terve megnyerte az 1924-es párizsi Művészeti Olimpiát, építészet kategóriában. Hajóst Ezüst éremmel, Laubert egy Oklevéllel jutalmazta a zsűri, amely politikai nyomásra nem adott ki arany érmet.

1930-ban, Hajós Alfréd tervei alapján, személyes irányítása alatt épült fel a ma is teljes szépségében tündöklő margitszigeti Sportuszoda, amely talán a leghíresebb építészeti alkotása. Hajós Alfréd országszerte és külföldön is számos köz-, és magánépület, sportpálya tervezésében illetve kivitelezésében és renoválásában vett részt. A második világháború nehéz éveinek kegyetlen meghurcoltatásai a Hajós családot sem kerülték el, de Alfréd, részben elismert olimpiai és építészi múltjának köszönhetően, szerencsésen túlélte azokat. A kommunizmus évei alatt a Mezőgazdasági Tervező Iroda munkatársaként újabb kihívásoknak eleget téve, élete végéig aktívan dolgozott mint építész.

szombat, október 27, 2007

Vers

Oly csodás volt ez az éjszaka
Nyugton feküdtél a karjaimba
Simogadtam tiszta, angyali arcod
Élvezettel hallgattam édes hangod
Szemedbe nézve, gondoltam bevallom
Leélni az életem, mással nem akarom

E szavakra felkeltél és ölembe ültél

S azt mondtad, mindig is szívedből szerettél
Leírni nem lehet azt az örömet

Amit, ez a mondatod nekem szerzett
Hisz Te nem tudod, de rég rád vágyok
S most valóra váltak ezernyi, csodás álmok
Lehunytam a szemem, és csókodra vártam
S ez volt életemben a legszebb vágyam.

VÖRÖSEN IZZÓ SZERELEM

Vörösen izzó szerelem

Miattad, lángol a szívem

Tüzes fények mámora

Vérző szívem cibálja

Szívnek varázsa szerelem

A legszebb tündért szeretem

Tündér lángja szívvérzés

Megfejthetetlen érzés


Hogy tündér azt csak én tudom,

Nem tündér, szent s nem túlzom,

Isten csupa ragyogás

Gyönyör kincs nem látomás