szerda, augusztus 27, 2008

Nagy István Attila: Éjféli hold



Hallgatom a zenét. Elbújt a hold:
sötét felhőt húzott magára.
Éjfél közelít. Az ágy, mint sírgödör
várja áldozatát.
Nem tudok meghalni,
amíg szól a zene,
s a hold is bújócskát játszik.

Ülj az ágyam szélére:
riaszd el keserű álmomat!
Hallgatlak. S ahogy elmesélsz,
hirtelen a hold is felragyog.


1 megjegyzés:

Vállalkozásom megszűnt írta...

Színvonal, jó ízlés, érzelem jellemzi a blogodat! Gratulálok és ide majd visszajárok!

Szeretettel Péterbácsi