péntek, augusztus 29, 2008

Pálnagy László



Vasmarok szakít.
Rózsát, egy párat.
Szívembe tövist szúr.
Ezret vagy százat.
Fájdalmat tálal szerelem szakácsa,
ezredév távlatból múlik a hatása.

Vakítson végleg a feledés köde...
Ernyesszen vitorlát szerelem szele...


Nincsenek megjegyzések: