Fáradt szemekkel és fájdalomtól meghajló testtel, mosolyogva kell indulni minden nap, hogy magunknak be tudjuk bizonyítani, hogy érünk valamit.
Ha elfelelejtenéd, mik az álmaid, állj meg egy perce a rohanó forgatagban és nézz körül! Keresd meg azt az aprócska kis katicabogarat az utca porában… Vidd ki a természetbe és miközben útjára engeded, pillants rá egy apró harmatcseppre, amin megcsillan a reggeli nap sugara…Lásd meg magad az apró cseppben és nézz mélyen önmagad szemébe…
És tedd fel önmagad kérdéseit:
Hibáztam? Bocsánatot kértem?
Megbocsájtottam?
Hazudtam? Hazudtak?
Szerettek? Szerettem…?
És vajon miért is csalódtam?
És miért lettem szomorú?
A válaszok egyszerűek.
Csak nehéz szavakba önteni és nehéz kimondani. De belül mar a felismerés: Minden rossz miatt, amit az életben kaptál, távolabb kerültél az álmaidtól।
Ismeretlen utakra indulva, új célokat hajszolva, elfeledve ami igazán számít; önmagad ellensége lettél. Talán soha nem jössz rá, mekkorát hibáztál। Talán valaki segít, hogy rá gyere, magad ellen vétettél a legnagyobbat। Hazudtál magadnak egy álmot, ami nem a tiéd. Hazudtak neked egy világot, ahol bekötötték a szemed és befogták a füled.
De ha most végre önmagad látod… Minden hibáddal, szépségeddel együtt… Fogadd el a tényt, hogy a múltadban vétettél। Magad ellen vétettél. De mindent helyrehozhatsz. Csak figyelj az álmaidra! Csak figyelj a vágyaidra és a célt nekik megfelelően válaszd ki!
Ne csald meg újra önmagad!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése