csütörtök, július 03, 2008

bs



Tébolyító ez a csend,

repedt ajkam

remegve dajkálja neved.

Hol lehetsz? Mi van Veled?

Tudom, hogy szeretsz.

Az én érzésem nem fakul,

színekbe öltözik, mint a tavasz,

s kibontja a szunnyadó rügyeket

ha hallhatom a hangodat.

Nincsenek megjegyzések: