Mivel nem kérdezte senki,akarsz e meg születni?
És a távozásnál sem te fogsz dönteni.
De a közte lévő időt, te irányítod.
Hogy miként élj ,kezedbe a sorsod.
Hogy ne bánkódj, mert nem fáj a korod.
Hogy cseppenként méred, vagy két kézzel szórod.
Hogy meglátod e az őszben is a szépet. Hogy az élet zamatát, milyen mércével méred.
Hogy hiába illatos ha a tövíse szúr.
Hogy könnyen el pattanhat, ha feszül a húr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése