Kerozin-Bonnie & Clyde

Álmaimban láttalak és már régen vártam rád
Újra itt a hős meg a hősnő, akikkel szemben áll a világ
Nem kell hogy félj, majdnem tele a tár
Előttünk van még pár határ
Lesz egy kis tűz, meg egy kis zaj
De vigyázok rád, nem érhet baj.

Hát nevess rám, ölelj át
És most játszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde
Gyere és bújj hozzám, szoríts jól
És most érezd, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde.

Egy-két lövés, hidd el és máris a címlapokon leszünk
Meg lesz végre mindenünk, ami kell, mindent elveszünk
Mert ők a gyengék, mi meg az erősek
Nekünk igazunk van ők tévednek
Mindent szabad, csak fogd a kezem
Küzdd át magad, velem az életen.

Hát nevess rám, ölelj át
És most játszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde
Gyere és bújj hozzám, amíg lehet
És érezd, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde.

Egy nap talán elkapnak és a játék véget ér
De még a csapdába csalt patkány is harcol a szabadságáért
Tudod, valaki némán ül, valaki megőrül
Valaki tűri, s valaki elmenekül
De néha van aki küzd és néha van aki nyer
Ha kell belehalok, de nem hagylak el.

Hát nevess rám, ölelj át
És most játszuk, hogy mi vagyunk Bonnie és Clyde
Gyere és bújj hozzám,
együtt leszünk a síron túl is, mint Bonnie és Clyde.

Bocsáss meg

bocsáss meg a haragomért, a dühömért, az akaratomért, az önzőségért, hogy hagytam eluralkodni magamon a félelmeimet, hogy nem figyeltem oda rád, hogy nem érdekelt mit akarsz te csak az, hogy mit akarok én...bocsáss meg mindenért, hogy erőszakosan próbáltam kiprovokálni mindent....

bocsáss meg ezekér bocsásd meg, hogy nem leszek mindig türelmes, hogy néha elbizonytalanodom, hogy úrrá lesz rajtam a kétely..

bocsásd meg a gyengeségem, még mindig szeretlek...

Hey Boys!!

Fiúúk! Mikor beleszerettek egy lányba ...
Mondd el neki hogy mennyire imádod Őt.
Ha szomorú, öleld át szorosan.
Legyen Ő az első a többi lánnyal szemben, akikkel együtt lógsz.
Játssz a hajával. =)
Adj neki virágot - ok nélkül.
Hagyd hogy a karjaidban aludjon el.
Énekelj neki - nem számít hogy mennyire rossz a hangod. :D
Táncolj vele - még akkor is ha nem szól a zene.
Puszild meg a homlokát :)
Nézz a szemébe & mosolyogj. :)
Mondd el neki hogy mennyire gyönyörű.

Márai Sándor

Megtudtam, hogy ami egy emberből látszik, szavai, véleményei, cselekedetei, rokonszenvei és gyűlöletei, az még egyáltalán nem ő – legtöbbször csak visszfénye valaminek vagy valakinek, aki megmásíthatatlan; hét fátyol rejti a világ elől, s ott él minden emberben, mélyen a kitapintható felületek mögött.

Kolozsvári Grandpierre Emil

A nő a gyötrelem és a szenvedés forrása, ugyanakkor az örömé és a szépségé is.
Ebből következik, hogy aki megtalálja hozzá a kulcsot, sohasem tudja, mit nyit ki, a pokol vagy a mennyorság kapuját.

Tomitól :)

"Melletted tudom már, érzem hogy rám talált,ez igaz szerelem bennem,TE vagy akit kerestem, SZERESS csak ennyit kérek én, az életem CSAK miattad szép!"SZERETLEK

Németh Tibor: Hiányzó bilincsek

Szorítson kezem bilincse,
míg nem remeg, s vér árad,
átbizsereg bőrödön
izgalmamból apró gyöngy,
míg hűsítőn megkeres,
vagy a sivatagi hó
felhevíti a kezed.

Szorítson kezed bilincse,
éreznem kell lelkedet,
míg fehérlő ujj hegyén
az életem megreked.
Egymásból nőtt tenyerünk
sorsvonalán én legyek,
akkor is, ha másért nyúl,
maradhassak még veled.

Szorítsa kezünk bilincse,
a ránk szabott éveket,
mert régi kóborlásunk,
egy csillaghoz vezetett.
Fordítsd napnak arcomat,
csak te tudod, hogy lehet.
Ne veszíts el, ölelj át,
ha bilincsünk engedett.

Csalódás

„Az az éjszaka engem is annyira meglepett mint téged, de veled egy olyan helyre jutottam el, ahol még sosem jártam, miután elaludtál, én csak bámultam azokat az olcsó fénylő csillagokat a plafonon és egy idő után elkezdtek összeállni jellé, és ezek a fura fények kirajzolták az egész kapcsolatunkat, és akkor először minden világosnak tünt, logikus folyamatnak, Te és én voltunk a legjobb terv a világon, és nem én találtam ki, veled úgy éreztem, hogy talán nem kell többet terveznem, mert olyan volt mintha végre élnék, egyszer az életben végre nem kellett megküzdenem a boldogságért, csak úgy megtörtént!

Soha semmi nem fog úgy fájni, mint a Te reakciód ugyanerre”

Szerelem

„A SZERELEM …

…Az ember egy napon rádöbben arra, hogy az életben igazán semmi sem fontos. Sem a pénz, sem a hatalom, sem az előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán …

… Megtanítottál szeretni, megtanítottál, hogy merjek bolondnak lenni – megtanítottál adni, és elfogadni, megtanítottál szenvedni és boldognak lenni. Bennem élsz és benned élek… Ami egymás nélkül marad belőlünk, az már csak az enyészeté… SZERETLEK!!!

… Te vagy a reggel, az ébredés perce Te vagy az este, a nyugalom csendje Te vagy az éj, a szerelem teste Te légy mindig az életem szerelme!

... Szerelem az, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, és a szíved a torkodba ugrik, mikor hozzád ér. Amikor hirtelen mozdulatokkal magadhoz rántod, hogy érezd, fald, magadhoz láncold. Nem tudsz betelni vele. Minden percben csak őt kívánod …

... Szerelem az, amikor csendes nyugalommal csak átöleled, és tudod, hogy rábíznád az életed. Mikor biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol. Ahogy némán a szemedbe néz, és csak szorítja a kezed…Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még te sem tudtál azelőtt magadról. És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, gyűrötten, kócosan, - mégis boldog vagy!...

... És a szerelem, ahogy tanít idő, s tapasztalat, egyre szebb lesz és titokzatosabb …”

Paul Gerardy

"Szerelem: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket s annyira gyönge, hogy éppoly szüksége van ránk, mint nekünk őreá."

Sanghaj Baby

Álmom véget ér, felébredek, és sehol nem találom a szerelmemet. Csak a gyengédség marad meg szívemben, és szemem sarkában könnyek.

Angyali üzenet

Egy téli éjszakán egy angyal jött hozzám,
míg beszélt: kezeimet fogta, arcomat tekintette
simogatta, lelkemet lelkével bátorította.
Mondataiból egy bűvös szó csengett,
s arra intett: ezt el ne felejtsem,
életemben ez vezéreljen, utamon végigkísérjen.
Szeress, ha kínzó fájdalom gyötör,
mert a remény hajnalán,az ébredező napsugár
átvarázsolja azt mosollyá.
Szeress akkor is, ha becsapják lelkedet,
mert annak sóhaját az éteren,egy másik, rád váró lélek hallja meg.
Szeress, ha könnyed folyik arcodon, mert a szél azt elfújja,
s esőként a földi életet azzal táplálja.
És szeress akkor is, ha az élet súlyától térdre hullasz,
mert jön egy segítő kéz, mely felsegít, amelyre nem számítasz.
Szeress, ha embernek sem néznek, hisz a levegő éltetőelem ebben a létben,
s ott van létezésed minden másodpercben.
Szeress...hallod hangomat?...az állandósulás üzenetével vigasztallak:
ott vagy Te mindenhol, bízz önmagadban, itt leszek veled, s újra vigasztallak.
Sóhajod repül a szellők szárnyán, hangot adva a Földnek és az Égnek,
nélküled csendes volna a minden, halott zenéje lenne a Mindenségnek.
Süket füleknek hitt szívekben is ott vagy, nem kell szólnod,
mert értik hangodat,a lelkek beszédéhez nem kell a szó,
elég egy tekintet, mely sokszor simogató.
Karácsony ünnepén a Te illatod árad, a Szent estén körbeállják,
könnyeddel öntözte fádat, ha szeretik-e fát, talán nem téged szeretnek ?
Nem válogat a szél, ha elfújja könnyed, nem válogat az éter,
ha viszi üzeneted, a szeretetet, ha adják Te se utasítsd el !
Mindenkiben ott van a szép és a jó, az igaz szemnek mindez látható,
bízik benned a szél is: esőként éltető leszel, Te is adj esélyt a másik embernek.
Az ébredező napsugár tudja: reményteli mosolyod mennyit ér,

Te is halld és tanuld az angyal üzenetét.

Geszti Péter: Akarsz-e?

Akarsz-e futni, arany éjszakában futni velem,

a földre bukni, és az égre nézni fel?

Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket,

s nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd,

és arra nem gondolni, hogy meddig is tart?

Akarsz-e rámtalálni őszbe rohanó üres vonaton?

Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken,

és lángra gyúlni fázós fehér reggelben?

A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,

hogy szóra bírni más ne tudja, senki sem?

Van az úgy, hogy semmi sem jó

És van az úgy, hogy lenni sem jó

Hát gyere mondd, hogy akarod még

És ezer év sem téphet szét

Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneimet,

akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?

Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet?

Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?

Tudsz-e sírni?

Tudsz-e sírni fájó könnyeket,
Ólomsúlyú éber éjszakán,
mikor a gondok meggyötörnek,
elfog a félelem, rád tör a magány.
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Tudsz-e sírni, mint a kisgyermek,
ha becsapták, vagy megverték talán,
mert jót akart, mégis rosszat tett,
s könnyeivel ott áll most árván?
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?

Tudsz-e sírni, a boldogságtól,
örömkönnyzáport hullatván?
Tudsz-e sírva nevetni, úgy derülni,
kacagva, akár egy jó tréfán?
Tudsz-e sírni, zokogni igazán?