kedd, május 25, 2010

idézetek

Az élet nem könnyű A szerelem fáj, a pasik hazudnak, a barátok hátbaszúrnak, az emberek meghalnak, a szülők kiabálnak te mindig próbálkozol, de sosem vagy 'elég jó'.. és nem érted miért :/

Rólad álmodom minden éjszakán,

Eljössz hozzám minden éjszakán.

A mosoly az arcodon épp olyan mint mindig csak már nem az enyém.

Nélküle már nem érzem a világot annyira különlegesnek Az égbolt egyszerűen csak égbolt, én csak egy lány vagyok, semmi sem tűnik tökéletesnek többé

Amikor nem lehetsz azzal, akibe szerelmes vagy.. együtt tudnál lenni más valakivel, aki csak kedvel téged?

Mintha egy kést döftek volna belém, úgy éreztem, mikor kiléptél az életemből, de nem számít mi jön még: soha nem fogsz engem sírni látni

Anyukám mindig mondogatta, hogy ha nagy leszek, az lehetek ami akarok: színésznő, orvos, tanár vagy énekes bármi. De anyukám tévedett. Sohasem lehetek az Ő barátnője :/

Felébredtem reggel, könnyes szemekkel॥ néhány könnycsepp végig folyt az arcomon - tudtam, hogy megint újra veled álmodtam

Van valaki, akire várok, legyen az egy nap, egy hónap vagy egy év, én várni fogom akkor is ha esik vagy havazik de mi mást tehetnék ha egyszer szerelmes vagyok belé?

Néha megtörténik, hogy váratlan dolgok csöppenek az életünkbe, majd egy idő múlva ráeszmélünk, hogy már nem tudunk élni nélkülük. Számomra Te is ilyen vagy

Utálom a reményt; akárhányszor próbálom feladni, mindig azt suttogja: csak még egyszer utoljára..

A legrosszabb érzés nem a magány, hanem az, hogy akit te sosem tudnál elfelejteni, megfeledkezik rólad






Tiltott szerelem



Mondd, hogy lehet, hogy lesz bűn egy szerelem?
Miért, mondd, miért baj, hogy ő kell nekem?
Tizenhat múlt, de amikor hozzám bújt,
Az a tűz újból lángra gyúlt.
Tiltják nekem, fogva tart a félelem.
Miért jó nekik így, miért vannak ellenem?
Szerelem-játék, ahogyan volt, úgy szép,
Aki nem látta úgysem ért.

R. Fáj a szív itt bent, ez tiltott szerelem,
Csak kínoz engem.
Hát szólj, hogy kell, vagy nem, ez a titkos szerelem,
Most döntsd el, mi legyen!
Nézd, ez most az első könnyem,
Nézz rám, mondd, hogy mit vársz tőlem,
Hisz tiltott a csók, nekünk mégis megvolt,
Csak egy pár nap, ami rólunk szólt,
A tanú csak a Hold.

2. Nem hallja más a szélbe súgott vallomást,
De ha kell, majd megvédem a törékeny varázst,
Vigyázok rá, a szerelem elég hozzá,
Vele elszöknék bárhová.
Miért nincs velem, ki dönti el, hogy így legyen?
Hogyan rejtsem el a sebeket a szívemen?
Ez meddig tart, ami jó, az miért hoz bajt?
Egy szerelem-dallamba loptak zajt.

péntek, május 21, 2010

Őrült vagyok

Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk!

csütörtök, május 20, 2010

Összedőlt minden, mert átvertél!



Egy szép emlékkép már csak a múlt,
s bár megszürkült rég, és visz az út,
Én mégsem hiszem el,
hogy többé sosem ölel
a féltő két keze.

Mondd miért lett így,
csak, hogy kicsit végre én is értsem.
Miért nem hívsz,
és állsz elém,
hogy szemtől-szembe mondd:

Ami volt, szerelem sose volt,
csakis addig, és arról szólt.
Az az éj, nekem így, neked úgy.
De elmúlt...

Kár, pedig hittem a csókot, a szót,
S Tőled vártam vagy 100 év jót.
Ami volt, szerelem sose volt.
Már látom, csak még fáj....még mindig fáj.

Eltemetném magamban már boldogan azt az éjszakát,
de az előzmény olyan szép volt, és ott volt még az az érintés,
amire azt mondtad te is, hogy ilyet még sosem éreztél,
a te műved volt, hogy összedőlt minden, mert átvertél!

Pedig szerettelek....én szerettelek!
Gyere állj elém, hogy szemtől-szembe mondd:

Ami volt, szerelem sose volt,
csakis addig, és arról szólt.
Az az éj, nekem így, neked úgy.
De elmúlt...

kedd, május 11, 2010

Anna Ahmatova: Nincs a szív a szívhez kötve tán...


Nincs a szív a szívhez kötve tán,
Ha akarod, jobb, ha mész,
Boldogság itt arra vár csupán,
Aki elszánt, s útra kész.

Szót se szólok, s nem rimánkodom,
Boldogság rám nem talál.
Csók se kell, bú ül a vállamon,
Majd megcsókol a halál.

Szívem szörnyű kínokban búsong,
Fehér téllel élve már.
De mitől vagy te, mitől vagy te, mondd,
Jobb a választottamnál.

Szabó Magda


Lóbáltam a lábamat az ágy szélén és fütyültem, tudnod kellett volna, hogy valami baj van, hogy nem vállalom, és nem bírom elviselni az emlékeidet. (...) Ha csak cseppet gyanakodol, ha egyetlenegyszer eszedbe jut, hogy jobban rám figyelj, nagyon figyelj, úgy, ahogy a testemre szoktál, amelyet jobban ismertél már nálam, talán észreveszed, mennyi szenvedést okozol nekem, anélkül, hogy akarnád, és észreveszed, hogy kapálódzom és hadonászom valami híg, átlábolhatatlan gyötrelemben, amelyet te idézel a fejemre emlékekkel és emlékeztetésekkel.

...

Isten mindig mind a két kezével belenyúl az ember életébe. Amikor elvesz, ad is, és amikor ad, el is vesz.

...

Az ember majdnem mindent kihever, ezt hidd el.

Stephenie Meyer


Bármennyire is erőlködtem, hogy ne gondoljak rá, nem azért küzdöttem, hogy elfelejtsem. Éppen hogy attól féltem - éjszakánként, amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat -, hogy elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül. Hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, a bőrének hűvös érintését, vagy a hajának a pontos árnyalatát. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket.
Mert volt valami, amiben muszáj hinnem ahhoz, hogy tovább tudjak élni - tudnom kellett, hogy létezik valahol. Ez minden. Minden mást el tudok viselni. Feltéve, hogy ő létezik.

...

Mit mondjak még, hogy higgy nekem? Nem álmodsz, halott sem vagy. Itt vagyok, és szeretlek. Mindig is szerettelek, és mindig is szeretni foglak. Mindig rád gondoltam, magam előtt láttam az arcod minden pillanatban, amíg távol voltam. Amikor azt mondtam, hogy már nem akarlak, az a legsötétebb szentségtörés volt.