Tornay András

Amikor gyilkolsz
Amikor elkeseredetten reszketsz
Amikor menekülsz
Amikor nincs időd pihenni
Amikor csordultig telve vagy
Amikor teljesen üres vagy
Amikor a legszebb ruhádba rejted önmagad
Amikor meztelen vagy
Amikor megtalálod amit elveszítettel
Amikor elveszíted amit megtaláltál
Amikor vonz ami taszít
Amikor taszít ami vonz
Akkor szeretsz igazan

Esik

A mérgelődés legyen olyan, mint a vihar, ne pedig, mint a tartós eső: tisztítsa meg a levegőt, és ne tegye tönkre a vetést।

Dobol az eső, hogy esik
maradj velem még reggelig
akad talán számodra ágy
szék is, rárakni ruhád.

Mellém is fekhetsz, fekhelyem
-mert itt vagy – puhábbra vetem
csönddel bélelem
boldogabb Holdakat gyújtok, mint a Nap.

És hallgatok, mert jól esik
hallgatnom szívveréseid
mint csitul, némul el a harc
amíg hajaddal betakarsz.

Már nem is kéne mondani
csak hallani, csak hallani.
Dobol az eső, hogy dobog
benned zuhog, bennem zuhog।

Popper Péter: A belső utak könyve 2.

"A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság: a jelen."

Gondolkodásunk fegyelmezetlensége következtében rengeteg fölösleges energiát pazarolunk el azzal, hogy túl sokat időzünk a múlt és a jövő irrealitásában. Régi sérelmeinken rágódunk, vagy visszavágyódunk elmúlt állapotainkba; az elképzelt jövővel ijesztgetjük vagy vigasztaljuk magunkat. Eközben elsiklunk az aktuális valóság, a jelen felett, nem éljük át kellő mélységben és intenzitással. Ezért sokat tévedünk és mulasztunk. A jelenre kell elsősorban odafigyelni.

Popper Péter: A belső utak könyve 1.

Nem tehetünk eleget mindenki elvárásának, nem szolgálhatjuk ki mindenki igényeit. Az emberek annyira sokfélék és olyan sokfélét és ellentéteset követelnek tőlünk, hogy szét kellene szakítanunk magunkat a megsemmisülésig, ha mindennek meg akarnánk felelni. Nem lehetünk jók mindenki szemében, nem lehetünk mindenki kedvelt "Benjáminja". Ez nem lehet magatartásunk mértéke. Szelektálnunk és választanunk kell az elvárások között. Ennek mértéke saját meggyőződésünk, lelkiismeretünk. Ezért adott esetben tudnunk kell "nemet mondani". Csak a jellemtelen, konformista embernek nincsenek ellenségei. "Járj utadon, és ne bánd, hogy mit beszélnek!" - ez volt Marx egyik jelmondata.

mosolyogj

„Tudod, kerültem már nagyon elkeseredett állapotba. Nos, arra jöttem rá, hogy semmi mással, csak a mosoly aranysugarával tudom szétoszlatni a bensőmben lebegő ködöt. Erre azt fogod mondani: nehéz mosolyogni, ha az ember boldogtalan. Ez így is lenne, de a mosolyt tanulni kell. És hamar rájössz, hogy sokkal nehezebb boldogtalannak lenni, ha mosolyogsz.”

Egy perce

Egy percre mentem el, s máris hiányzik,

Egy percre hagytam el, s rózsám nem virágzik,

Egy perce öleltem át, s illatát érzem szívemben,

Egy perce csókoltam meg, s csókja még ég nyelvemen.

Szerelmemnek

Mellettem vagy és szebb lett a világ.

Újból mosoly van az ajkamon és

újból rám tör az az önfeledt mosolygás az utcán, a boltban...

Mindenhol velem vagy..

És jól eső érzés, hogy hozzám bújsz,

hogy megsímogatsz, hogy csókot adsz...

Az az apró kis puszi az enyém újból...

És minden alkalommal átjárja testem a boldogság...

Mert mellettem vagy...

Mert melletted lehetek újból...

Álmodozom az életről veled

és jólesik a mosolyogva ábrándozás...

Minden percem betöltöd és minden percben nálad vagyok.

Érezned kell, hogy erre vártam régóta és

érezned kell, hogy te is "teccel" nekem... ;)

"Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok,
Veled én, énmagam vagyok,
Nincs többé olyan, hogy nélküled,

Tervem és jövőm van veled."

Szeretettel Bijusnak...

Drága Barátnőm,

mosolyog a szemem és nevetek a világon.

Tudod jól, hogy mit meg nem tettem már az életemben.

Ismered minden lépésem.

Hazudhatok a világnak.

Hazudhatok a körülöttem élőknek...,

de

TE

meglátod a szememben a könnyeket.

Meghallod a hangomon,

hogy bánt az élet ....

Egyedüliként tudod talán,

Hogy mit is érzek...

Köszönöm,

hogy vagy nekem

és

köszönöm,

hogy

törődsz velem...

Én itt leszek

NEKED

mindig ebben

az életben

és

fogom

a

kezed...

Nézz jól!

Rózsaliget előtt ment el egy meghasonlott ember. Mikor meglátta a szebbnél szebb harmatos rózsákat, így szólt társához: Milyen szép virág a rózsa és milyen kár, hogy tövise van.Barátja elmosolyodott, milyen szúrós a tövis és milyen jó, hogy rózsája van.

Mindennek van jó és rossz oldala. Tőlünk függ, melyiket tekintjük inkább.

Jean de La Bruyére

Ne háborodjunk fel az embereken, amikor azt látjuk, hogy kemény szívűek, hálátlanok, igazságtalanok, dölyfösek, és csak önnönmagukat szeretik, másokkal pedig nem törődnek: ilyenek, ez a természetük. Felháborodni ezen, az olyan, mintha nem bírnánk elviselni, hogy a kő leesik, vagy a láng felfelé tör.

Sárhelyi Erika: Menedék vagy

Hozzádbújok. Menedékem vagy
Tudom, S nem sebezhet meg
Hozzám dobott szavaknak karcos éle.
Nem gondolkodom, miféle
Erő van tebenned, mi az, mi visz
Magával engem is, át a bajokon,
S egyenes háttal tudok mindig
Körbenézni a romokon,
De jó ez. Jó, hogy vagy nekem,
Jó, hogy erős kezed itt nyugszik rajtam,
S ha zuhannék, te megtartasz,
Nehogy elnyeljen a durvaság
Feneketlen szakadéka.
S néha-néha, mikor feladnám a harcot
Zokogva, sírva-keseregve,
Szereteted ezüst vértként ül
Szavaktól meggyötört, reszkető lelkemre.

Ki a góré?

Ne csináld ezt, ne csináld azt, ne feleselj!
Fogd be a szád és tedd amit mondok!
Ne beszélj teli szájjal és ne szemetelj,
húzd meg magad és ne okozz gondot!
mindent megteszek hogy jobb legyen neked, én
hajtom a lét és gürcölök érted.
Nézz rám ha hozzád beszélek!
Hát ki a góré, ki a góré? Mondd meg!

Ha bántalak néha azt is érted teszem,
nekem is fáj mert szeretlek értsd meg!
Nem vagyok soha gonosz, csak fair veled,
ha rossz vagy a büntetést megérdemled.
Szeretném ha rád büszke lehetnék,
nem szeretném soha ha hazudnál,
egy ilyen kiskölyök nem tud semmit még,
egy ilyen nagy kölyök nem sír már!

Egyszer még eljön a nap
hogy én leszek itt a góré majd
Egyszer az lesz itt amit én akarok
és csúnyákat is mondhatok!

"Amíg az én kenyeremet eszed addig itt azt teszed amit én mondok neked"

édes szenvedély

" Amikor szemedben,

lelked tükrét látom,

felfedezni vélem,

legtitkosabb vágyad ... :

testembe veszni,

meghalni kicsit

majd életre kelni

és

szeretni ismét…

A hajnal csókot hint finom homlokodon,

majd gyönyörű mosoly felcsillan arcodon.

A test elfárad,

az idő gyorsan szalad.…

ó

bárcsak megkövülne, ez a pillanat… "

Szeretem!

Érzed a bőre melegét a testeden és minden nappal,

egyre erősebben elszorítja torkod egy érzés...

Elkap egy nagyon rég feledett kábulat...

Hogy is lehetne megfogalmazni?

.... Amikor nem érted a mosolyt az ajkadon...

Amikor nyugalom tölti el a lelked...

Amikor csak a közös percet várod...

Egy lopott csókot, egy mámoros éjszakát...

A keze simításást...

És kezdetben nem érted miért?

Szereted nézni, ahogy csendben alszik melletted..

Szereted érzeni illatát a szoba sötétjében

és érezni az ölelő karja biztonságát...

Aztán szép lassan rájössz..

és átjárja tested minden apró zúgát

a felismerés

hogy

Szereted!

osho

Ha a saját szívedre hallgatsz, nem lesz benned megosztottság. Ha a saját szívedre hallgatsz, jó irányba haladsz majd, anélkül, hogy el kellene gondolkodnod rajta, hogy mi jó és mi rossz.

Kövesd a szívedet, bárhová vezet. Igen, olykor veszélbe sodorhat, de ne feledd, éppen ezekre a veszélyekre van szükséged ahhoz, hogy éretté válj. Néha tévútra vezet majd, de ne feledd, azok a tévutak is a fejlődés részei. Sokszor elbuksz majd, de állj talpra, mert úgy gyűjthetsz erőt, ha elbuksz, majd ismét talpra állsz. Ezáltal válhatsz teljessé.

Ne kövess külső szabályokat. Egyetlen, kívülről rád erőltetett szabály sem lehet helyes, mert olyan emberek alkották, akik irányítani akarnak téged...

Ahhoz, hogy eljuss a megfelelő ajtóhoz, előbb sok rossz ajtón kell bekopognod. Így megy ez. Ha véletlenül találnál rá a jó ajtóra, nem lennél képes felismerni, hogy jó helyen jársz. Ezért sose feledd, a végső számvetésben egyetlen próbálkozás sem minősül haszontalannak, minden erőfeszítésed hozzájárul ahhoz, hogy eljuss a fejlődésed csúcsára.